A viszkoziméter egy olyan műszer, amely méri a folyadék áramlását és a folyadék viszkozitását. A folyadék viszkozitása befolyásolja annak teljesítményét, függetlenül attól, hogy szivattyúzzák vagy vezetékesek, vagy impregnálják és bevonják.
Ezért a viszkozitás mérése számos anyaghoz alkalmas, beleértve:
Olaj
műanyag
festék
bevonat
Ragasztóanyag
valami
aszfalt
A viszkozitás és a folyási tulajdonságok mérése alkalmas általános fogyasztói termékek, például élelmiszerek és italok, fogkrémek, kozmetikumok és samponok előállítására is.
Mit csinál a viszkoziméter?
A viszkoziméterek a folyadékok viszkozitását és folyási tulajdonságait mérik, és széles körű alkalmazási körük van a különböző anyagok és anyagok ezen tulajdonságainak mérésére.
Példák ezekre az alkalmazásokra:
A lekvárok és szirupok viszkozitásának ellenőrzése az ételízesítő gyártás során a tétel konzisztenciájának biztosítása érdekében
Elemezze a tej áramlási jellemzőit a tej csőrendszereinek tervezésekor
Motorolaj áramlási mintáinak mérése különböző hőmérsékleti viszonyok között
Tesztelje a tintasugaras nyomtató tinta viszkozitását.
A viszkozitás fontos a gépkenésnél. Ha túl alacsony, túl sok lesz az érintkezés a belső alkatrészek között, és ezért kopás lesz. Ha túl magas, akkor keményebb munkára kényszeríti a gépet, hogy leküzdje a kenőanyag saját belső áramlási ellenállását.
Mi a viszkozitás?
A viszkozitás az anyag mozgással szembeni ellenállásának mértéke, amikor erőt fejtenek ki.
Például, ha kinyom egy tubus fogkrémet, milyen könnyen folyik ki a tartalma a tubus végéből?
Van egy képlet a viszkozitás mérésére:
Viszkozitás=nyírófeszültség/nyírási sebesség.
Ennek a képletnek az eredményét centipoise-ban (cP) fejezi ki. A centipoise 1 mPa s-nak felel meg (milliPascal másodperc).
Ez az abszolút viszkozitásra vonatkozik. A kinematikai viszkozitás esetében a mérés más, mint azt később kifejtjük.
A nyírófeszültség az az egységnyi területre eső erő, amely ahhoz szükséges, hogy az egyik folyadékréteget a másikhoz képest elmozdítsa.
A nyírási sebesség a közbenső rétegek egymáshoz viszonyított mozgásának sebességváltozásának mértéke.
Sok folyadék esetében a feszültséget okozó áramlás arányos a nyírási alakváltozási sebességgel. Egy adott folyadék esetében a nyírófeszültség osztva a nyírási sebességgel egy adott hőmérsékleten állandó.
Ez az állandó a dinamikus vagy abszolút viszkozitás. De nevezhetjük egyszerűen az anyag viszkozitásának is.
A viszkozitást egyszerűen egy folyadék vastagságának tekinthetjük, de ha különböző sűrűségű folyadékokat nézünk, a viszkozitás leírásának legegyszerűbb módja az áramlási ellenállás.
Miért fontos a viszkozitás mérése?
Egy anyag feldolgozási körülményei mind az előállítás, mind a végfelhasználás szempontjából fontosak.
Egy anyag viszkozitása is hasznos közvetett mértéke a tulajdonságainak, például a molekulatömegnek és a sűrűségnek. Ezek az anyagtulajdonságok befolyásolják az áramlási viselkedést.
A viszkozitás mérése fontos része a minőség-ellenőrzésnek és a tételek konzisztenciájának.
A viszkozitás mérése azért is fontos, mert nem minden folyadék viselkedik egyformán.
Általánosságban két típus létezik:
newton
Nem newtoni.
Newton a viszkozitás Newton-törvényére hivatkozik, amely a mérési képlet.
Newtoni folyadékban a viszkozitás állandó marad, függetlenül a nyírási sebesség változásától.
A newtoni folyadékok tipikus példái a víz és a motorolaj.
A nem newtoni folyadékokban azonban a viszkozitás ingadozik. Ezek a folyadékok a következő típusokat tartalmazzák:
műanyag
pszeudoplaszticitás
Reológia
tixotróp
terjeszkedés
A nem newtoni folyadék mindennapi példája a ketchup, amely az üveg megrázásakor hígul. A paradicsompüré nyíró-hígító tulajdonságokkal rendelkezik, mivel viszkozitása csökken a nyírófeszültség növekedésével.
Kinematika és abszolút viszkozitás
A viszkozitás kifejezésének két módja van:
Kineziológia
abszolút
A kinematikai viszkozitást úgy mérheti, hogy megfigyeli a folyadéknak a gravitáció hatására fennálló áramlási ellenállását.
Az abszolút viszkozitást úgy mérheti, hogy méri az áramlási ellenállást külső és szabályozott erők hatására.
A két viszkozitás-ábrázolás mérésében is különbözik.
A kinematikai viszkozitást centistokes-ban (CSt) mérjük.
Az abszolút viszkozitást centipoise-ban (cP) mérik.
Milyen típusú viszkoziméterek léteznek?
Két alapvető módszer létezik a viszkozitás mérésére:
Vagy egy tárgy halad át egy álló anyagon, vagy egy álló tárgyon áramlik át vagy keresztül.
Mindkét módszerrel megmérheti az áramlással szembeni ellenállást úgy, hogy rögzíti a művelethez szükséges időt.
Különféle viszkoziméterek léteznek, amelyek a két módszer valamelyikét használják:
Kapilláris vagy üveg viszkoziméter
forgó viszkoziméter
Leeső golyós és zuhanó dugattyús viszkoziméterek.
A viszkoziméterek a newtoni viszkozitást mérik.
Léteznek reométerek is a nem newtoni viszkozitások mérésére, amelyek több paramétert használnak a mérésekhez.
kapilláris viszkoziméter
Laboratóriumi beállításokban gyakran talál kapilláris viszkozimétereket. Ez egy U-alakú üvegcső (másik neve U-csöves viszkoziméter).
A viszkozitásmérés során egy üvegcsövet egy szabályozott hőmérsékletű, általában 40 vagy 100 fokos fürdőbe merítenek.
Pontos, másodpercekben mért idő leolvasható arról, hogy mennyi ideig tart, amíg egy meghatározott mennyiségű folyadék áramlik az U-csőben két megjelölt pont között.
Ezt az áramlást szívással vagy gravitációval érheti el.
Ha ezt a mérést elvégezte, megszorozhatja azt a használt csőtípusra jellemző állandóval, és kiszámítja:
Kinematikai viszkozitás (aspirációs módszer alkalmazása esetén), ill
Abszolút viszkozitás (ha gravitációt használunk.
forgó viszkoziméter
Az ilyen típusú viszkoziméterek egy forgó eszközt, úgynevezett orsót használnak, amelyet a vizsgált folyadékba merítenek.
Az orsó forgástengelyén lévő nyomaték ekkor méri a folyadék áramlási ellenállását.
A rotációs viszkoziméter a folyadék abszolút viszkozitását méri.
Ez elektromágnesesen vezérelt orsót használ a folyadékon belüli forgás létrehozására, kiküszöbölve az elektromos orsó csapágysúrlódási tényezőjét.
Leeső golyós és zuhanó dugattyús viszkoziméterek
Ezek nem általános módszerek a viszkozitás mérésére. A zuhanógolyós és zuhanódugattyús viszkoziméteres teszt során egy golyót vagy dugattyút ejtenek a folyadékba, és megmérjük a megjelölt pontok közötti időt.
Ehhez azonban ismernie kell a használt golyó vagy dugattyú végső sebességét, méretét és sűrűségét.
Reométer
A reológia az anyagáramlás tanulmányozása, általában folyadékok, de bizonyos szilárd anyagokra is vonatkozik. Azt vizsgálja, hogy az anyagok hogyan reagálnak az áramlásra az alkalmazott erőkre adott válaszként.
Technikailag a viszkozitás a reológia tágabb műszaki kategóriájába tartozik.
A reométerek ideálisak nem newtoni folyadékok viszkozitásának mérésére. A viszkoziméterekhez hasonlóan működnek, de alkalmazási körük szélesebb.
Ennek az az oka, hogy a nem newtoni folyadékok összetettebb reológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a newtoni folyadékok, és megváltoztatják viszkozitásukat, amikor erőt fejtenek ki rájuk.
Négyféle reométer létezik:
kapilláris cső
dinamikus forgás
Nyomaték
oszcilláló
A kapilláris és rotációs reométerek hasonlóak a megfelelő viszkoziméterekhez.
A nyomaték-reométerek egy keverőcsavaron vagy motoron mérik a nyomatékot, jelezve a mintaanyag keverésének nehézségét.
Az oszcillációs reométerek szinuszos nyírási deformációt indukálnak a mintaanyagokban, két lemez közé helyezik és mérik a torziós hatást.
A fő különbség a reométer és a viszkoziméter között az, hogy a reométerek hajlamosak valamilyen nyíróerőt kifejteni a vizsgált anyagra.
Hogyan készítsünk mintát a méréshez?
Mind a reológiai, mind a viszkozitásméréseknél a minta előkészítése befolyásolja a mérési eredményeket.
Ez különösen igaz a minták alacsony nyírási sebességnél történő mérésére.
Fontos, hogy mérés előtt ne rázza meg vagy keverje meg a mintát, mert ez meghatározatlan nyíróterhelésnek teszi ki a mintát, kivéve, ha a mintán van üledék vagy más leválás. Ebben az esetben következetes módszereket és eszközöket kell használni a keveréshez vagy rázáshoz.
Az alkalmazási módnak is következetesnek kell lennie, például kanállal vagy spatulával.
A pipettával vagy fecskendővel történő alkalmazás csak olajokkal, gyantákkal vagy oldószerekkel való használatra alkalmas. Más anyagokhoz hasonlóan ezek az alkalmazási módszerek is növelhetik a nyíróterhelést, ezáltal csökkentve a méréseket és az eredmények torzítását.
Győződjön meg arról, hogy nincsenek légbuborékok, mivel ezek nem newtoni viselkedést szimulálhatnak, és hibás méréseket adnak.
A használt minta térfogatának meg kell egyeznie az alkalmazott mérési módszerrel. A túl sok vagy túl kevés minta mérési hibákhoz vezethet.
Kövesse a várakozási időkre vonatkozó útmutatást. Az előkészítés megterheli a mintát, és helyreállítási időszakot igényel. Amint a mérőrendszer a helyére került, előfordulhat, hogy a minta szerkezetét újra kell regenerálni a pontos mérések elvégzése előtt.
Ügyeljen arra is, hogy a minta ne száradjon ki, mert ez túl magasra teheti a mérési eredményeket.
Milyen tényezők befolyásolják a viszkozitás mérését?
Bár a folyadék viszkozitásának mérési folyamata egyszerűnek tűnhet, néhány tényezőt figyelembe kell venni, ha ezek a mérések pontosak akarnak lenni.
A hőmérséklet kulcsfontosságú tényező. A termosztatikus fürdő funkciója a pontos hőmérséklet fenntartása a folyamat során. A fürdő hőmérsékletét a kívánt hőmérséklet (általában 40 vagy 100 fok) 0,02 fokon belül kell szabályoznia.
A szabályozott hőmérsékletű kádrendszer megkönnyíti ezt.
A kapilláris viszkoziméterben az U alakú üveg átmérőjének pontosnak kell lennie a pontos méréshez. Ezért ezeket az üvegeket gyakran alacsony tágulású boroszilikát üvegekből gyártják. Ez segít minimalizálni a hibákat és évente újrakalibrálni a kapilláris viszkozimétert.
Fontos az is, hogy a mérések között alaposan öblítse le és szárítsa meg, nem maradék oldószerrel.
A viszkoziméterek különböző méretűek a különböző típusú viszkozitások mérésére. A műszer méretétől függetlenül azt javasolja, hogy a viszkoziméternek legalább 200 másodperc a mérése. Ez lehetővé teszi a folyadék áthaladását a megjelölt pontok között.
Mely iparágak számára előnyös a viszkoziméter és a reométer?
A viszkozimétereket és a reométereket számos iparágban és ágazatban használják.
Ezek tartalmazzák:
Gyógyszerészet, biotechnológia és klinikai kutatás
Petrolkémia és kőolaj
diéta
Vegyipar
Szépség és Kozmetika
bizonyítékgyűjtés
Környezeti tesztelés
Gyártási K+F.
Íme néhány példa a viszkozitásmérési alkalmazásokra a különböző iparágakban.
Ragasztóanyag
A viszkozitás mérése fontos a ragasztók gyártásánál. A ragasztó típusától és végső alkalmazásától függően egy bizonyos optimális sebességgel kell folynia.
Az alacsony viszkozitású ragasztók szabadabban folynak, mint a nagy viszkozitású ragasztók. Egyesek számára az a cél, hogy a ragasztó erősebben egy helyen maradjon, míg másoknak a szélesebb körben való elterjedése a cél.
étel
Az élelmiszeriparban a viszkozitásmérés segít a termelés hatékonyságának maximalizálásában és a költséghatékonyság biztosításában.
Ahol a termékeket a gyártás részeként csővezetékkel szállítják, a viszkozitás befolyásolja az átvitel sebességét, valamint azt, hogy mennyi ideig tart a különböző élelmiszerek megkötése vagy megszáradása, vagy mennyi ideig tart a csomagolásba adagolásuk.
A viszkozitás óriási hatással lehet az élelmiszer-előállítási folyamatra, és nagyban hozzájárul az élelmiszerek állagához.
Bármilyen tételenkénti következetlenség olyan terméket eredményezhet, amely nem felel meg a fogyasztói szabványoknak.
Olaj
A viszkozitás nagyon fontos az olajokban. Ez határozza meg az olaj tömítési hatékonyságát és fogyasztási arányát.
Az olaj viszkozitása befolyásolja a csapágyak, fogaskerekek és hengerek termikus súrlódási hőmérsékletét. Ez befolyásolja a gép hatékonyságát, valamint azt, hogy milyen gyorsan indul el és milyen gyorsan működik különböző hőmérsékleteken.
Ön méri az olaj kinematikai viszkozitását, amely megadja az olaj viszkozitási indexét (VI). A magasabb VI-értékkel rendelkező olajok hatékonyabbak, így csökken a fogyasztás és a kenés kopása.
Az olajban mért másik tényező az a képessége, hogy ellenáll a nyírásnak a hidrodinamikus kenés során.
Fontos, hogy az olaj viszkozitása megfeleljen a hőmérsékleti viszonyoknak, a sebességnek és a kenhető alkatrészek terhelésének.
különleges
A betoniparban a beton plasztikus viszkozitása és folyáshatára kritikus fontosságú a bedolgozhatóság és önthetőség szempontjából.
A beton reológiai tulajdonságai határozzák meg mechanikai minőségét, tartósságát és általános minőségét.
A betonszerkezetek fenntarthatóságának és a beton építés közbeni használhatóságának biztosításához megfelelő viszkozitásúnak kell lennie.
kozmetika
A szépség- és kozmetikai iparban a viszkozitás mérése a minőségellenőrzés kulcsfontosságú eleme.
Például az ajakbalzsamnak magas viszkozitásúnak kell lennie ahhoz, hogy megfelelően tapadjon a bőrhöz és védje azt.
A test spray-k viszont alacsony viszkozitást igényelnek, hogy szabadon és egyenletesen folyjanak ki az adagolóikból.
Ahol a kozmetikai cégek luxusnak minősítik a termékeket, ezek a termékek nagyobb valószínűséggel igényelnek nagyobb viszkozitást, hogy ezt a benyomást erősítsék.
Kapilláris viszkoziméterrel számos olaj- és vízbázisú kozmetikai vegyület viszkozitását tesztelheti, mivel ezek newtoni folyadékok. Más vegyületek azonban nem newtoni tulajdonságokkal rendelkeznek, és reológiai vizsgálatot igényelnek.
Ezért fontos, hogy a megfelelő viszkozimétert vagy reométert az igényeinek megfelelően válasszuk ki.
Hogyan válasszunk viszkozimétert?
Amint láttuk, a viszkoziméterek és a reométerek széleskörű felhasználási területtel rendelkeznek.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a viszkozitásmérő műszer kiválasztásakor?
Milyen típusú viszkozitást kell mérni, abszolút viszkozitást, kinematikus viszkozitást vagy mindkettőt?
Hol fogja végezni a munkáját, laboratóriumi környezetben, útközben vagy máshol?
Mennyire összetett vagy változó a mérni kívánt anyag?
Általában a reométerek sokoldalúbbak és drágábbak, mint a viszkoziméterek, de a reométerek nem newtoni folyadékokat is mérnek.
Amikor a viszkoziméterek és reométerek típusairól van szó, sokféle műszerkategória létezik, beleértve:
Hordozható kézi viszkoziméter
Üveg kapilláris viszkoziméter
forgó viszkoziméter
Golyóscsapágyas és légcsapágyas reométerek.


