Pásztázó elektronmikroszkóp(SEM) nagy energiájú elektronokból álló fókuszált sugarat használ a minta nagy felbontású, nagyított, kétdimenziós képeinek előállításához. Ebből a célból az elektronsugarat a szilárd minta felületének kiválasztott részeire irányítják. A nyaláb elektronjai és a minta közötti kölcsönhatás különféle jelek keletkezését eredményezi. Ezeket a jeleket rögzítik és tovább dolgozzák fel digitális formátumú képek előállításához. Használható olyan információk felfedésére, mint a minta belső szerkezete, a minta külső textúrája, az anyag kémiai összetétele, valamint a mintát alkotó elemek orientációja és elrendezése. A pásztázó elektronmikroszkópot először 1937-ben Manfred von Arden német kutató, alkalmazott fizikus és feltaláló építette meg. A pásztázó elektronmikroszkópok nagyítása általában 20X és körülbelül 30,{6}}X között van. A pásztázó elektronmikroszkópia térbeli felbontása 50-100 nm között van.
Cikk index (kattintson az ugráshoz)
Pásztázó elektronmikroszkóp működik
A pásztázó elektronmikroszkópia alkalmazásai
A pásztázó elektronmikroszkópia előnyei
A pásztázó elektronmikroszkópia hátrányai
Pásztázó elektronmikroszkóp működik
A pásztázó elektronmikroszkóp munkája gyakran függ a visszavert elektronok észlelésétől, miután azok a minta felületéhez csapódnak. A pásztázó elektronmikroszkóp fő alkotóeleme az elektronforrás. A legtöbb pásztázó elektronmikroszkópban általában fűtött volfrámhuzalt használnak elektronforrásként. Itt a hő általában több energiát biztosít az elektronoknak, egy meghatározott irányba irányítva őket, és egyetlen fókuszált elektronsugarat hoz létre. Az anód vagy pozitív töltésű elektródalemez az elektronforrás és a kondenzátor között található. Az anód fő célja az elektronok eltérítése és egy vékony, egyetlen egyenes vonalba állítása. Ennek az az oka, hogy az elektronok negatív, az anódlemez pedig pozitív töltésű. A leolvasó tekercs és az objektívlencse a kondenzátor alatt található. A forrás által generált elektronsugár áthalad a kondenzátoron, a pásztázó tekercsen és az objektívlencsén. Amikor az elektronnyalábban lévő elektronok eltalálják a mintát, véletlenszerűen visszaverődnek és minden irányban szétszóródnak. Ezt elektronszökésnek hívják, és ez segít a felhasználónak kapcsolatot teremteni a szórt és a visszatartott elektronok száma között. Az elektron-minta kölcsönhatásból és az elektronszökésből származó jeleket a detektor érzékeli. Az érzékelő az érzékelőhöz is kapcsolódik. A minták általában dudorokból és völgyekből állnak. Amikor az elektronok a minta göröngyös területeit érik, több elektron távozik, míg ha az elektronok völgyekbe ütköznek, viszonylag keveseknek sikerül visszaverődniük és kiszökniük.
Pásztázó elektronmikroszkóp működik
A pásztázó elektronmikroszkópia alkalmazásai
A pásztázó elektronmikroszkópiát analitikai eszközként használják számos területen, beleértve a biológiát, a gyógyszeripart, a gyártást, a fizikai laboratóriumokat stb. A pásztázó elektronmikroszkópia főbb felhasználási területei a következők:
1. A pásztázó elektronmikroszkópiát széles körben használják energiadiszperzív röntgenspektrométerekkel pontkémiai elemzésre.
2. Főleg biológiai laboratóriumokban használják a mikroorganizmusok belső szerkezetének sejtszintű vizsgálatára.
3. A pásztázó elektronmikroszkópiának számos alkalmazása van az iparban. Használható például szilárd tárgyak felületének tanulmányozására és az atomok különböző elemekben való eloszlásának elemzésére.
4. A kozmetikusok pásztázó elektronmikroszkópokat használnak a kozmetikai összetevők apró részleteinek elemzésére.
5. A gyártás pásztázó elektronmikroszkóppal keresi a szennyeződéseket és szennyeződéseket a késztermékekben.
6. A különböző iparágakban működő minőségellenőrzési osztályok pásztázó elektronmikroszkópiát használnak bizonyos anyagok tisztaságának meghatározására. Például a gyógyszeripar felhasználja őket annak tesztelésére, hogy a gyógyszerek, gyógyszerek és más termékek jók-e vagy rosszak.
7. A pásztázó elektronmikroszkópiát az elemek kvalitatív kémiai elemzésére is használják a kristályszerkezetek egyértelműen nagyított képeinek elkészítésével.
8. A pásztázó elektronmikroszkópia jelentős előnyökkel rendelkezik az olyan kapcsolódó területeken, mint a nanotechnológia. Pontos méréseket és részletes képeket biztosít az 50 nm-nél nagyobb méretű tárgyakról.
9. Többfázisú minták különböző fázisainak megkülönböztetésére használható.
10. Egyes pásztázó elektronmikroszkópok diffrakciós visszaszórt elektrondetektorokkal vannak felszerelve, amelyek segítenek az anyagok mikroszerkezetének és kristályorientációjának vizsgálatában, meghatározásában.
11. A pásztázó elektronmikroszkópiát gyakran használják olyan tárgyak nagy felbontású képeinek előállítására, amelyek a vegyületek térbeli változásait mutatják.
12. A pásztázó elektronmikroszkópot általában előnyben részesítik, ha a mintán kiválasztott folthelyek elemzésére van szükség.
13. Általában az orvostudományban használják a baktériumok bőrrel és testszervekkel való kölcsönhatásának megfigyelésére. Ez segít az orvosoknak meghatározni a bakteriális betegség természetét és megtalálni a kezelést.
A pásztázó elektronmikroszkópia előnyei
A pásztázó elektronmikroszkópia nagy előnyökkel rendelkezik más mikroszkópokhoz képest. Az alábbiakban felsorolunk néhány előnyt:
1. A pásztázó elektronmikroszkópok felhasználóbarátok és könnyen használhatók.
2. Digitális formátumban tudnak eredményeket produkálni és produkálni.
3. A pásztázó elektronmikroszkóppal gyorsan lehet eredményt elérni, azaz néhány percen belül adathoz juthatunk.
4. A pásztázó elektronmikroszkópia minimális minta-előkészítést igényel.
5. A pásztázó elektronmikroszkóp felbontása jelentősen javult.
A pásztázó elektronmikroszkópia hátrányai
A pásztázó elektronmikroszkópiának vannak bizonyos korlátai és hátrányai. Néhány közülük a következő:
1. A pásztázó elektronmikroszkópok viszonylag drágák.
2. Egyes mikroszkópoknak használat előtt meg kell felelniük bizonyos speciális feltételeknek. Például a helyiségnek rezgéstől és elektromágneses sugárzástól mentesnek kell lennie.
3. A pásztázó elektronmikroszkóp nagy szerkezetű.
4. A pásztázó elektronmikroszkóp normál működéséhez állandó feszültségszinteket kell fenntartani. Ehhez további elektronikus áramkörre vagy feszültségszabályozóra lehet szükség a feszültség amplitúdójának állandó értékre rögzítéséhez.
5. Az ilyen típusú mikroszkópokat hűtőrendszerrel kell felszerelni.
6. A mintának elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy elférjen a mikroszkóp kamrájában. A minta vízszintes méretei nem haladhatják meg a 10 cm-t, míg a függőleges méretek korlátozottabbak, és 40 mm-nél kisebbek lehetnek.
7. A pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálandó mintáknak szilárdnak kell lenniük. A nedves minták nem alkalmasak, és először meg kell fújni őket.
8. A pásztázó elektronmikroszkópok nem használhatók könnyű anyagokhoz, például hidrogénhez, héliumhoz és lítiumhoz.
9. Egy szigetelő minta pásztázó elektronmikroszkóp segítségével történő tanulmányozásához vezetőképes bevonatot viszünk fel a felületére. Ez azonban figyelmen kívül hagyható, ha a készülék képes alacsony vákuum üzemmódban működni.
10. Élő minták pásztázó elektronmikroszkóppal nem pásztázhatók.


