Fluoreszcens mikroszkópiához a minta fényt bocsát ki. Mit szól hozzá? Színezékmolekulák mintához való hozzáadásával. A festékmolekula jellemzően gerjesztődik, amikor fényenergiát nyel el, így minden felfogott energiát fényként szabadít fel. A gerjesztett molekula által kibocsátott fényenergia hosszabb hullámhosszú, mint az általa kisugárzott fény. A festékmolekulák jellemzően fluoreszkáló festékek, amelyek meghatározott hullámhosszú fény hatására fluoreszkálnak. A képződött kép egy fényt kibocsátó fluoreszcens festékcímkéből származik
Ennek a működési mechanizmusnak az alapelve az, hogy a fluoreszcens mikroszkóp ultraibolya vagy ultraibolya fénynek vagy kék fénynek teszi ki a mintát, és így a fluoreszcencia által kibocsátott mintáról képet alkot. Van egy higanygőz ívlámpájuk, amely intenzív fénysugarat hoz létre, amely áthalad egy gerjesztőszűrőn. A gerjesztő szűrő feladata, hogy meghatározott hullámhosszakat továbbítson a fluoreszcens festékkel megfestett mintára, ezáltal a fluoreszcens festék címkéjének képét hozza létre.
Az objektív után egy védőszűrő található, melynek fő célja, hogy megszüntesse a megfigyelő fényére esetleg káros UV-sugárzást, ezáltal csökkentse a kép kontrasztját.
AlkalmazásaiFluoreszcens mikroszkópia
Bakteriális ágensek, például Mycobacterium tuberculosis megjelenítésére.
Immunfluoreszcens technikákban alkalmazzák a bakteriális antigének/kórokozók ellen termelt specifikus antitestek azonosítására az antitestek fluoreszcens festékekkel való jelölésével.
Ökológiai kutatásokban használják a fluoreszcens festékekkel jelölt mikroorganizmusok azonosítására és megfigyelésére
Különbséget tud tenni az elhalt és az élő baktériumok között az alapján, hogy milyen színt bocsátanak ki, ha speciális folttal kezelik
A fent tárgyalt mikroszkópokon kívül létezik egy ritkábban használt mikroszkóp, az úgynevezett differenciális interferencia kontrasztmikroszkóp. Nagyon hasonlít a fáziskontraszt mikroszkópiához, ahol a képet a fénysugarak eltérítve vagy el nem térítve alkotják. A különbség az, hogy itt két fénysugár indul a mintára, és egy prizma fókuszálja őket. Az egyik nyaláb áthalad a prizmán, hogy elérje a mintát, míg a másik sugár a tárgylemez átlátszó területén halad át a minta nélkül. Ezután a két nyaláb összeolvad, és interferál egymással, és egy képet alkot. Használható festetlen minták sejtszerkezetének, például endospórák, bakteriális sejtfalak, sejtmagok és szemcsék megtekintésére.


