A fluoreszcens mikroszkópia alkalmazásai

A rögzített és élő biológiai minták szerkezeteinek azonosítása.
Fluoreszcens mikroszkópma az élettudományi kutatások gyakori eszköze, mivel lehetővé teszi a többszínű festést, az intracelluláris struktúrák jelölését és a sejtfiziológiai állapotok mérését.
A fluoreszcens mikroszkópia előnyei
A fluoreszcencia mikroszkópia a legnépszerűbb módszer az élő sejtes képalkotás során tapasztalható dinamikus viselkedések tanulmányozására.
Ez abból fakad, hogy képes elválasztani az egyes fehérjéket nagy specifitással nem fluoreszcens anyagokban.
Az érzékenység elég magas ahhoz, hogy köbmikronként akár 50 molekulát is észleljen.
Különböző molekulák most különböző színekkel festhetők, így több típusú molekula egyidejű nyomon követését is lehetővé teszi.
Ezek a tényezők együttesen a fluoreszcenciás mikroszkópiának egyértelmű előnyöket biztosítanak más optikai képalkotó technikákkal szemben mind in vitro, mind in vivo képalkotásban.
A fluoreszcens mikroszkópia korlátai
A fluoroforok elveszítik fluoreszkáló képességüket, amikor megvilágítják őket a „fotofehérítés” nevű folyamat során. A fényfehérítés akkor következik be, amikor a fluoreszcens molekulák kémiai károsodást halmoznak fel a fluoreszcens folyamat során gerjesztett elektronok felhalmozódása miatt.
A sejtek érzékenyek a fototoxikus hatásokra, különösen a rövid hullámhosszú fényre. Ezenkívül a fluoreszcens molekulák hajlamosak reaktív vegyi anyagokat termelni, amikor fénynek vannak kitéve, ezáltal fokozva a fototoxikus hatásokat.
A transzmissziós és reflexiós mikroszkópos technikákkal ellentétben a fluoreszcens mikroszkóppal csak specifikus, fluoreszcenciával jelölt struktúrákat lehet megfigyelni.